Külföldiek kezében a magyar válogatottak

magyarzaszlo.jpg

Már csak a vízilabda az egyetlen sport, ahol a női, és a férfi nemzeti csapat élén is magyar kapitány van. Elment mellettünk a világ?

Az edzőképzés kritikája is, hogy a hat látványsportág 12 válogatottjából hetet nem magyar szakember irányít és próbálja meg kihozni belőlük a maximumot, és ki merjük jelenteni, hogy nem a padon lévő sztáredzők hibája, hogy a gyengébb anyagban csak ennyi van.

Férfi kézilabda – Ljubomir Vranjes (Svédország)

A korábbi legendás irányító a Flensburgnál megmutatta, hogy az a fajta tempókézilabda, amit az észak-német csapatnál meghonosított, igenis tud eredményes lenni. Most a magyar válogatott mellett a Veszprémnél is ezzel próbálkozik, ám sajnálatos, hogy a Veszprém külföldijei kb. 10 góllal vernék a jelenlegi magyar válogatottat.

Érdekesség, hogy a Veszprém csapatából a most zajló Eb-re meghívott 11 játékosból csak az a hat magyar esett ki az első körben, akik Mikler Rolandon és Lékai Mátén kívül amúgy epizódszerepet is alig kapnak Vranjesnél. Talant Dujshebaev 2014-es kinevezéséig csak magyar edző ült a kispadon, őt követte Xavi Sabaté, majd most Vranjes. Hármukban az a közös, hogy egyikük sem tudott teljes erővel a válogatottra koncentrálni, mert mindannyian dolgoztak klubcsapatnál is párhuzamosan…

Női kézilabda – Kim Rasmussen (Dánia)

Nincs ez így női vonalon, ahol a 2016-ban kinevezett Rasmussen főállásban járhatja az országot a világ legerősebb női bajnokságának mérkőzéseit kémlelve. A probléma itt szintén nem a kapitány, hanem az, hogy egy Győr-Siófok mérkőzésen nagyítóval kell keresni a magyar játékosokat a pályán. A tehetségek mégis adottak, reméljük, a nyári Debrecenben megrendezésre kerülő junior-világbajnokságon Háfra Noémi mellett feltűnik még pár tehetség.

2011-ben Karl Erik Böhn egy teljesen új szemléletet próbált meghonosítani a csapatnál, és arra, hogy ez mennyire sikerült, mi sem jobb bizonyíték az ebben az évtizedben szerzett egyetlen érem a 2012-es Eb-n. A norvég tragikus halála megtörte ezt a folyamatot, Hajdú János a rá következő vb-n a negyeddöntőben, Németh András a 2014-es hazai Eb-n a középdöntőben bukott el egy éremesélyes csapattal. Elek Gábor és Ambros Martín párosát szívesen látnánk a jövőben is együtt dolgozni több ideig, mint egy félév!

Férfi labdarúgás – Georges Leekens (Belgium)

- Képzelje, nálunk szállt meg a Megváltó.
- Kicsoda, Jézus?
- Deeehogy, Lothar Matthaus!

2004-ben jött el az idő, hogy először kinevezzenek egy magyarul nem tudó szakembert a válogatott élére, ám Matthaus kudarcot vallott, csakúgy, mint a játékosként szintén nem kutyaütő Erwin Koeman, aki az őt 2010-ben váltó Egervári Sándorhoz hasonlóan szintén csak egy „majdnem”-et tudott felmutatni nagy világeseményre való kijutás terén.

Pintér Attila óriási betlije után 2014-ben a szövetség ismét a német vonalhoz nyúlt, és a fél életét Németországban töltő Dárdai Pál kinevezésével felcsillant a remény. Amit a „leghíresebb berlini magyar” elkezdett, a magyar utánpótlásból felkerülő Bernd Storck befejezte, és kijuttatta a csapatot a 2016-os Eb-re, hogy aztán a következő selejtezősorozatban ő is leszerepeljen, és így átadja a helyét annak a Georges Leekensnek, akinek 34 év alatt a magyar lesz a 24. csapat, melyet dirigálni fog.

Női labdarúgás – MARKÓ EDINA

A korábbi 55-szörös válogatott Markó Edina 2014-ben vette át a nemzeti csapatot, és eddig ő sem járt sikerrel, hogy a még mindig amatőrnek nevezhető női foci megduplázza eddigi részvételeinek számát világeseményeken… A jelenlegi vb-selejtezőkben négy meccs után az öt fős csoport utolsó helyén áll a válogatott, mindössze egy pontot gyűjtve. Tegyük hozzá, itt nem reális elvárás a kijutás!

Férfi vízilabda – MARCZ TAMÁS

Egy sportág, mely kilenc olimpiai bajnoki címmel is büszkélkedhet, nem nyúlhat külföldi edzőhöz! Erre szerencsére egyáltalán nincs rászorulva egyik válogatottunk sem, még a generációváltás közepén álló férfi sem. A 2017 nyarán ezüstéremmel záruló, hazai rendezésű vb megmutatta, Märcz Tamás képes lehet arra, hogy két érem nélküli olimpia után visszavezesse a csapatot a pódiumra.

Női vízilabda – BÍRÓ ATTILA

A női vízilabda-válogatott a 2020-as tokiói olimpián az első ötkarikás érméért küzd, és ha azt vesszük, hogy a legutóbbi három alkalommal is elveszítette a bronzmeccset, már csak a nagy számok törvénye miatt is össze kell jönnie a 2016-os Eb-n aranyéremmel záró gárdának. Bíró Attila a legjobb választás arra, hogy a jelenlegi legerősebb csapattal bíró magyar szakágnak megszerezze az aranyat Tokióban.

magyarkosar.jpg

Férfi kosárlabda – Stojan Ivkovic (Horvátország)

Ugyan Ivkovic horvát gyökerekkel rendelkezik, ám 1992 óta a magyar kosárlabdában dolgozik. Második megbízatása 2013-ban kezdődött, és az előző esztendőben a mezőny bővítését kihasználva kijuttatta a csapatot az Eb-re, ahol aztán még a nyolcaddöntőbe is sikerült bejutni. A következő feladat egy újabb bravúr lenne, a 2019-es világbajnokságra Európából 12 csapat fog kijutni, ha benne lennénk, az egyáltalán nem lenne tucat eredmény.

Női kosárlabda – SZÉKELY NORBERT

Miután Stefan Svitek a 12. helyig vezette női kosarasainkat a 2017-es Eb-n, távozott a kispadról. Helyét az a Székely Norbert vette át, aki 2007-ben, illetve 2009 és 2011 között már irányította a csapatot, és a 2019-es Eb-selejtezőket remekül, két győzelemmel kezdte vele a csapat.

Férfi jégkorong - Jarmo Tolvanen (Finnország)

Rich Chernomaz és a Magyar Jégkorong Szövetség egy hazai rendezésű világbajnokság előtt döntöttek úgy, hogy felbontják a szerződést, így nem a 2015-ben a csapatot világelitbe vezető kanadai szakember fogja irányítani az áprilisi vb-n, hanem az a Jarmo Tolvanen, aki a 2009-10-es szezonban a legjobb magyar klubcsapatnak számító Alba Volánt egyszer már irányította, így a közeg ismerős lesz neki, reméljük a legjobbakat minden idők legerősebb divízió-1-es mezőnyében.

Női jégkorong - MARTON TIBOR

A folyamatosan fejlődő női válogatottat mindössze három éven át irányította külföldi kapitány (Vladimir Matejov 2001-02 és Dwayne Gylywoychuk 2015), Marton Tibor megbízatása már három éve tart, és vezetésével az elitbe jutásért fog jégre lépni a csapat április elején Franciaországban, mely ha sikerülne, az lenne a női hoki szapporói csodája!

Férfi röplabda – José Manuel Barríal (Spanyolország)

Ugyan Barríal megbízatása 2017-ről 2018-ra fordulva lejárt, az utód még nincs kinevezve, így őt jelöljük meg kapitánynak. Barríal volt az első külföldi, aki a nemzeti csapatok közül legnagyobb válságban lévő férfi röplabda-válogatott élén találta magát. A következő kihívás az augusztusi Eb-selejtezők lesznek a csapat számára.

Női röplabda – Alberto Salomoni (Olaszország)

Miután Jan De Brandt visszatette a térképre a magyar női röplabdát azzal, hogy a legutóbbi két Eb-re is kijuttatta a csapatot, átadta helyét az olasz Salomoninak. Neki kellene az elmúlt szűk évtizedben érzékelhető fejlődést fenntartania. A tokiói olimpiáról még korai lenne beszélni reális célként, inkább a 2024-es párizsi olimpia tűnik reális célkitűzésnek.

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Képek forrása: pixabay, zimbio

A bejegyzés trackback címe:

https://huntasztikus.blog.hu/api/trackback/id/tr1913587671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomas Dantes 2018.01.20. 16:28:37

Viszont...egyik sem sikeres.
Foci: szar
Kézilabda:_ nő-férfi szar
Röplabda: sehol sincs
Kosárlabda: szép volt kijutni az EB-re, de fasorban sincs
Vizilabda fokozatosan romlik

Kövess minket!

Mi a téma?

süti beállítások módosítása