Januárban elindulhat Budapesten az új carsharing program, a MOL-Limo, így a GreenGo-val együtt már kettő olyan autómegosztó szolgáltatással élhetünk a fővárosban, amelynek keretein belül nem meghatározott állomásokon vehetjük fel kölcsönautónkat, hanem az applikációban választhatjuk ki a legközelebbit. De hogy mi is az a carsharing és miért jó nekünk – ezt próbáltuk meg összefoglalni.
A carsharing szolgáltatás leginkább közösségi autózás néven terjedt el Magyarországon – már amennyire, hisz míg Nyugat-Európában, ha még hagyományként nem is, de mindenképp megszokott jelenségként gondolhatunk rá, hazánkban az elmúlt 1-2 évben lett igazán hangsúlyos a téma. A GreenGo nevű, csak elektromos járműflottával rendelkező szolgáltató épp bő egy éve jelent meg fővárosunkban, januártól pedig a MOL-Limo rajtol 200 benzines és 100 elektromos autóval, ahogy nemrég olvashattuk.
A közösségi szemlélet a fejlett nyugati országokban egyre inkább kezd terjedni, több és több területen, például az energiaszektorban (pl. kiserőművek több háztartásnak vagy egy falunak), de az autózásban is. Az alapelv itt legfőképpen az, hogy a gépkocsira nem tulajdonként kell tekinteni, hanem szolgáltatásként, eszközként, amely segít, hogy A-ból B-be eljussunk szükség szerint, és erre az adott körülmények között a tömegközlekedés nem megfelelő, de a nap (vagy hét) többi részében nem szükséges, hogy a birtokunkban legyen. Például amikor egyébként nagyon jól érezzük magunkat, hogy villamossal igazán kényelmesen el tudunk menni dolgozni és nem kell egy autó fenntartásáról (plusz az elhelyezéséről) gondoskodnunk, de néha azért nagyon jól jönne, ha egy ismerősünk épp felhívna, hogy eldob minket – pontosan az ilyen „néha” helyzetekre lett kitalálva a közösségi autózás tudománya.
Arra ugyanis nem igazán alkalmas, hogy a mindennapos autóhasználatot helyettesítse vagy hogy túl messzire menjünk vele, mert ahhoz drága lenne (lásd később). Viszont aki feleslegesnek tartja a saját autót, mert egyébként keveset használná (és akkor is főként a városon belül), a carsharing tökéletes lehetőséget biztosít számára, hogy kijusson a városszéli nagyáruházakba nagybevásárolni, nagyobb méretű bútorokat, sporteszközöket segítség nélkül hazajuttasson, vagy épp eljusson egy üzleti találkozóra a város másik végébe tűsarkúban, szakadó esőben. Tehát épp a bérelt autó és a taxi közti űrt tölti ki a közösségi autóhasználat, amely ráadásul környezeti problémák megoldására is alternatívaként szolgálhat. Ha többen használják a közösségi flottát, kevesebb autó jut ugyanannyi emberre, azaz kevesebb autó cirkál a belvárosban, ezzel is csökkentve a forgalmi torlódást, a kipufogott szennyezőanyagokat (pláne ha elektromos autót választunk). A parkolóhely-vadászat során is nőnek az esélyeink, ha kevesebb az autó.
A szolgáltatás igénybevétele a GreenGo és a Limo esetén is telefonos alkalmazáson keresztül történik, tehát rém egyszerű, gyors és kényelmes: valós időben látjuk, hogy hol vannak szabad autók, az elektromos esetében az akkutöltöttséget is nyomon követhetjük (éljen a XXI. század!). Lefoglalás után 20-30 percünk van birtokba venni járművünket.
A költségek a következőképpen alakulnak: az adataink megadása után elsőként kötelesek vagyunk egy regisztrációs díjat befizetni, ettől fogva pedig havi tagdíjat is (990 Ft). Maga az autóhasználat percdíj alapú, a tarifa 65-66 Ft/perc a nettó használat idején, parkolás-megállás alatt pedig 15 Ft/perc. Ezek fedezik a töltés/tankolás, szervizelés (amelyeket a szolgáltató végez), illetve a parkolás költségeit. Utóbbiak megspórolása igen fontos érv lehet a közösségi autózás mellett, főként időnyerés (és kisimultabb idegek) szempontjából is.
Természetesen ez az egész rendszer akkor lesz még hatékonyabb, ha sokszorosára nőnek a közösségi flották, s azoknak aktív használói is leszünk, a tömegközlekedést pedig jól egészítik ki. Ezt még a kizárólagos elektromos járművekkel lehetne tetézni (a technológiai fejlődés függvényében). Mindenesetre a carsharing önmagában egy igen modern, előremutató szemléletű jelenség, amely részben a gazdasági szemléletváltást, a közösségi tulajdon előretörését is jelzi, amikor is törekszünk a meglévő erőforrásaink minél magasabb szintű kihasználására, a környezetünk megóvására, az egónk és a birtoklási vágyunk rovására.
forrás: index.hu
képek: pexels
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
