HUNtasztikus

Fun fact: ugyanúgy írják a nevüket, ahogy mi magyarok, tehát vezetéknév, keresztnév sorrendben.

El sem hiszem, hogy már majdnem két hét eltelt a megérkezésünk óta. Nagyon gyorsan telik az idő, szinte észrevétlenül.

Most arról fogok írni, hogy milyenek az első benyomások, hol szállok meg, milyenek a helyiek és az étkezés.

A bejegyzéseket pedig mostantól egy fun facttel kezdem majd. Van jó pár, amit meg tudok osztani.

Szóval ott tartottunk, hogy 29-én helyi idő szerint hajnal 1 körül foglaltuk el a szállásunkat. A Catholic Kwandong University egyik kollégiumában lakunk. Bakuban négy csillagos szállásom volt, Lillehammerben egy csarnokban kemping ágyon aludtam. Ezekhez képest most egy teljesen normális kollégiumban szállásolnak el minket. Több épület, 1 szoba, 4 ágy, közös fürdő egy fél emelettel. Röviden nagyjából így tudnám leírni a szállást. Semmi extra, mintha egy magyar koliban lennék. Nekem ezzel a részével igazából semmi problémám sincs. Ha mégis kellene mondanom valami rosszat, az a matrac. Rettenetesen kemény, olyan mintha a földön aludnék, de egy idő után meg lehet szokni, meg úgy tudom jót is tesz a szervezetnek az ilyen matrac. Még talán a padlófűtést említeném meg. Nem tudjuk mi szabályozni, folyamatosan fullon megy, kicsit szauna érzésünk van, de nyitott ablakkal ez is orvosolható (legalább megvan az a jó kis panelház feeling, fűtjük az utcát :D)

Van két koreai lakótársam, valamint egy orosz. Nem meglepő, hogy az utóbbival tudok angolul diskurálni (mondjuk angol tanár) a koreai srácokkal már nehezebben. Egyikük japánul, a másikuk spanyolul tud, az angolt csak törik. Én próbálok velük kommunikálni, poénkodni, több, kevesebb sikerrel. Olykor fordítót kell használni, hogy tudjunk beszélgetni.  De egyébként nagyon jó fejek, semmi probléma nincs velük. Az egyikük segített is beállítani a mosógépet, mert ugye azon minden koreaiul van.

Továbbhaladva az étkezésről is érdemes pár szót ejteni. Nagyon viccelődött velem mindenki mielőtt elutaztam, hogy remélik, szeretem a rizst. Persze, szeretem, de hát ilyenkor szokott nemzetközi kaja lenni, pont miattunk. Na, hát ez a tézis itt most Dél-Koreában megdőlt.  Nem hiszitek el, de napi 3-szor van rizs!!!!! Reggelire, ebédre, vacsorára: rizs, rizs, rizs. Krumplit nem igazán szoktak tálalni, nagy ritkán van. Reggelire (az egyetemen ahol lakunk) az első három nap kivételével egyébként meleg koreai leves és kimchi van még nagy általánosságban, így azt én általában kihagyom és a magam módján oldom meg. A falu éttermében van kenyér és kis buci, így azt elrakva, egy kis dzsemmel és vajjal, már meg is oldottam a reggelim. Még hoztam egy kis szalámit is, úgyhogy még hazai ízek is voltak egy ideig.  Egyébként a salátán kívül tényleg csak koreai kaják vannak, ami nem is lenne gond, de rettenetesen csípős némelyik. Amikor megkérdezem, hogy mi pontosan az étel, mit tartalmaz, általában a válasz ez szokott lenni: „spicy” - hát barátaim ezzel nem lettem kisegítve, mert itt minden spicy – szoktam magamban mosolyogva mondani. Nem ehetetlenek az étkek, de nem ehhez szoktunk, még a magyar gyomornak is erős. Párszor volt rántott húsféleség kukoricás salátával, az volt eddig a csúcs.

Mára ennyi lett volna. Tudom, kicsit elúsztam a bloggal, de utol fogom érni magam, úgyhogy aggodalomra semmi ok! :)

Addig is: egy két médium már csinált velem anyagokat, az Inforádióban többször is hallható vagyok.  Pénteken pedig magyar idő szerint 7:50-től, -ha minden igaz-, a hír tv-ben is szerepelni fogok. Itt pedig lehet olvasgatni:
http://www.nemzetisport.hu/teli_sportok/igy-juss-el-az-olimpiara-elsore-lemaradt-megis-teljesult-a-magyar-onkentes-alma-2617721
http://gyorplusz.hu/cikk/eyof_rol_a_teli_olimpiara_magyar_onkentes_phjongcshangban.html
http://gyorplusz.hu/cikk/exkluziv_fotok_es_kulisszatitkok_a_teli_olimpiarol.html

Tomi

The beginning

Fun fact: they write their names just as the hungarians are, in surname, first name order.

I can not believe that two weeks have passed since our arrival. It passed very fast, I didn’t even realised that two weeks gone.

Now I'm going to write about what the first impressions are, where we are staying, how the local people and meals are.

From now on, I'll start the posts with a fun fact, there are a couple of things I can share.

So we arrive here on 29th around 1 am (local time). We stay in one of the Catholic Kwandong University colleges. In Baku I stayed in a 4 stars hotel, In Lillehammer I slept in a hall on a camping bed. They are now accommodated in a completely normal dormitory. Several buildings, 1 room, 4 beds, shared baths up one floor In short, I could describe the accommodation like this. Nothing extra as if I were in a Hungarian dormitory. I really have no problem with this part. If I had to say something bad, that's the mattress. It's terribly tough, as if I'm sleeping on the ground, but after a while I can get used to it and As I know it is also good for the body. Maybe I would mention the underfloor heating as well.We can’t control it, it keeps going on maximum, we have a little sauna feeling, but with an open window it can be bearable .

I have two Korean and one Russian roommate. Not surprisingly, I can speak English with the Russian guy (btw he is English teacher ) with Korean guys more difficult. One of them speaks Japanese, the other speaks Spanish, they can speak english as well but not so much. I'm trying to contac twith them, kidding with them, but I didn’t succesed very much. Sometimes I need a translator to speak with them : D But they are very good guys, there is no problem with them. One of them helped to set up the washing machine, because Everything is in Korean on it. : D

Going further, I will tell you some story about the meals. Everybody was really joking to me before I came here: „I hope you like the rice”. Of course, I like it, but if you are going to an event like this, they have international food for those people who come from another country. But this thesis here in South Korea broke down. : D May you don’t believe it, but we have rice 3 times a day !!!!! For breakfast, lunch, dinner rice rice rice. Potato is not really used, it is very rare. The breakfast (at the campus where we live) was the Samsung that we except but just for the first three days, and then IT changed to warm Korean soup and kimchi. So I usually miss the breakfast and solve this issue in my own way. In the village's restaurant there is bread and little bakery stuff, so I usually bring some with me to the accommodation and a little jam and butter as well, so I have already dissolved my breakfast. I even brought some salami, so there were still hungarian flavors for a while. : D In addition, besides the salad, there are only Korean foods, which would not be a problem, but it is terribly spicy. When I ask what exactly the food is or what does it contain, the usual answer is "spicy". Well, my friends, you don’t help me, because here is everything spicy - I used to say just in my mind. The dishes are not inedible, but we do not eat this spicy at home.

This was for today! :) I know I got stucked blog, but I'm going to be back to you, so there's no reason to worry.
Btw there are some article about me. Unfortunately all of this in hungarian, but maybe you can try the Google translator. :)
http://www.nemzetisport.hu/teli_sportok/igy-juss-el-az-olimpiara-elsore-lemaradt-megis-teljesult-a-magyar-onkentes-alma-2617721
http://gyorplusz.hu/cikk/eyof_rol_a_teli_olimpiara_magyar_onkentes_phjongcshangban.html
http://gyorplusz.hu/cikk/exkluziv_fotok_es_kulisszatitkok_a_teli_olimpiarol.html

 Tomi